Batthyány József faszobra
"A hutai szlovákok története" tanösvény első célpontja Batthyány József faszobra. A szlovák Juraj Čutek szlovákiai művész által 2019-ben készített, Batthyány-gróf szimbolikus szobra lóval és szekérrel a szlovák települések megalakulását illusztrálja a Réz-hegység területén. Juraj Čutek a szlovák művészeti élet kiemelkedő személyiségei közé tartozik. Különösen ismertek figuratív faszobrai, amelyek „ready-made” (kész) fémelemekkel vannak ellátva. A képzelet és a való világ között ingadozó Čutek műveit a történelem, a zene, a mitológia és a cirkuszművészet ihlette.
A múltban Közép- és Délkelet-Európa jelentős területe a Habsburg és az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Természeti, politikai, vallási és különösen gazdasági okokból a birodalom lakói egyik területről a másikra vándoroltak. Abban az időben a Réz-hegység földbirtokosai eltökéltek voltak abban, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki birtokaikból. Mivel erdős területről volt szó, a kezdeti erdőirtások szükségesek voltak az üveggyárak és a települések létrehozásához, valamint az ipar támogatásához szükséges humán erőforráshoz. Ezért szlovák telepeseket hoztak be, képzett favágókat, akik értettek az erdészeti munkákhoz, és akiknek cserébe bizonyos juttatásokat ajánlottak: tisztított földet és fát a háztartások építéséhez. Négy nagy nemesi család (Bárányi, Bánffy, Batthyány és Kereszegi), akiknek birtokaik voltak, a 18. század végén és a 19. század elején részt vettek a szlovákok betelepítésében ebben a térségben.
Gróf Batthyány József (teljes nevén Josef Maria Vince Alajos Erhard) 1770. december 22- én született Grazban (Ausztria), és az Osztrák Császárság egyik nagy nemesi családjának tagja. A Batthyány-Strattmann család 1779-től birtokolta az élesdi birtokot. Batthyány József és felesége, Lázár Anna 1830 körül építtette a barokk kastélyt Élesd központjában (a mai városi kórház). Bécsben halt meg 1851. március 25-én, és a kelet-ausztriai Németújváron (Güssing) temették el.9