Szent Kristóf faszobra
A szlovák közösség keresztény, római katolikus volt és maradt. A templom az emberek életének egyik legfontosabb eleme volt, sőt, olyan egyesítő tényező, amely körül az életük legfontosabb eseményei zajlottak: esküvők, keresztelők, fontos ünnepek, az egyházi ünnepek megünneplése és mások.
Ezért érthető volt, hogy a szlovák kultúrát és szellemiséget rekonstruáló útvonalra mély vallási jelentőségű állomásokat helyeztek. A Szent Kristóf faszobor (szlovákul: Svätý Krištof) - az ökoturisztikai útvonal második nevezetessége, Martin Kalman alkotása 2019-ből. A katolikus vallásban július 25-én ünnepelt Szent Kristóf az utazók és zarándokok védőszentje; a modern időkben a gépjárművezetők védőszentjének is tartják. A II. vatikáni zsinat előtt Szent Kristóf is az úgynevezett tizennégy szent segítőhöz tartozott. A szlovák közösségben azt mondják, hogy a telepeseket ez a szent védte meg nehéz útjukon.
A legenda szerint10 Szent Kristóf egy pogány király (Kánaánban vagy Arábiában) fia volt, aki egy keresztény nőt vett feleségül. Imáinak köszönhetően fiuk született, akit a király Offerusnak (Offro, Adokimus vagy Reprebus) nevezett el, és a pogány isteneknek, Apollónnak és Machmetnek ajánlott. Offerus nagyon erős és nagy volt. Amikor felnőtt, csak a leghatalmasabb személyt akarta szolgálni, akivel valaha is találkozott. Tehát egy hatalmas királyt, majd a Sátánt szolgálta. De egy idő után rájött, hogy még a Sátán is fél valamitől: reszketett a kereszttől. Ezért tovább keresett, és talált egy remetét; az beszélt neki Istenről, és megtanította a hit alapvető igazságaira. Úgy döntött, hogy a kereszténység felé fordul, és a keresztség után a Kristóf nevet kapta. Felnőtt férfiként "teherhordó" lett, aki embereket vitt át egy nagyon nagy és mély folyón, mert úgy gondolta, hogy ez az Isten adta hivatása. Egy nap egy kisgyerek volt azok között, akik át akartak kelni a folyón. A hátára vette, és elkezdett átkelni, de Kristóf minden egyes lépésnél olyan súlyt érzett a vállán, hogy attól félt, beleesik a folyóba, és megfullad. Amikor átkeltek a folyón, a gyermek úgy mutatkozott be, mint az egész világ Megváltója, és a hatalmas súly, amelyet a hordozó a vállán érzett és cipelt, valójában a világ súlya volt. Aztán azt mondta neki, hogy szúrja a botját a földbe a folyóparton: "Te hordozod azt, aki az eget és a földet teremtette. Én vagyok Jézus Krisztus. Szúrd a botodat a földbe, és az kizöldül. Utána rá fogsz jönni, hogy valóban te hordoztál engem." Kristóf így tett, és másnap a bot gyökeret eresztett, és zöld fává változott. Sokan megtértek ennek a csodának köszönhetően. Az ottani király feldühödve elrendelte a szent lefejezését.
A Huta Slavia komplexumban található Szent Kristóf szobor a környék szlovákjai számára nagy jelentőséggel bír. A 17. században a szlovák jobbágyok helyzete az előző századhoz képest romlott. Az adó soha nem látott méreteket öltött, a mozgásszabadság gyakorlatilag megszűnt, a robotolás pedig megduplázódott. A vidéki lakosság tömegesen hagyta el szülőföldeket, és más régiókban keresett menedéket.11 Így a 18. század első évtizedeiben lezajlott a szlovák migráció első hulláma; a szlovákok Magyarország északi megyéiből (a mai Szlovákia) menekültek el, és Esztergom, Komárom, Nógrád és Pest megyékben telepedtek le.12 A szlovákok a 18. század végétől érkeztek a Réz-hegységbe, először a hegyek lábánál fekvő alacsonyabb területekre, ahol Bodonos és Füves völgyi településeket hozták létre. A 19. század elején a Réz-hegységet is benépesítették. Ez vetette meg az alapját a burjánzó típusú hegyvidéki településeknek: Almaszeghuta, Hármaspatak, Forduló, Magyarpatak, Sólyomkővár.
Kezdetben, amikor az első telepesek érkeztek a területre, körülbelül 50 család érkezett.14 1838-ban 512 szlovák és cseh lakos élt Sólyomkőváron.15 1880-ban16, Sólyomkővár római katolikus plébániáján 2942, az 1930-as népszámláláskor pedig 1345 szlovák és cseh nemzetiségű lakost tartottak nyilván Sólyomkővár településen. 1941-ben érték el demográfiai csúcspontjukat, amikor 7096 szlovák nemzetiségű lakost regisztráltak (Sólyomkővár község - 4219 szlovák, Gyümölcsénes község - 2877 szlovák).17 Az évek során a társadalmi-gazdasági és politikai körülmények miatt a népesség száma ingadozott. Ezért a 2011-es népszámláláskor Sólyomkővár község lakossága 458 szlovák volt. Jelenleg Sólyomkővár területén a szlovák lakosság száma 1754 szlovák (Sólyomkővár község - 984 szlovák, Gyümölcsénes község - 770 szlovák).