A vízimalom

A Huta Slavia egyik legnépszerűbb látnivalója a vízimalom. Azért állították ide, hogy a turisták megfigyelhessék a molnárkodás mesterségét, és ez egyaránt vonzó a gyerekek és a felnőttek számára, akik kíváncsiak arra, hogyan lehet a víz erejét a háztartásban felhasználni.

A vízimalmok voltak a legelterjedtebbek, különösen a feudalizmus idején, mivel olyan folyók partján helyezkedtek el, amelyeknek elég nagy volt a vízhozamuk. A feudális jog szerint csak a földbirtokos építhetett malmot a birtokán.l A vízimalmok nélkülözhetetlenek voltak a vidéki lakosok számára, mivel a búzát itt őrölték, amiből kenyeret, az emberek alapvető élelmiszerét készítették. A vízimalmok segítségével a parasztok megőrölték a gabonatermésüket, és lisztet készítettek, amiből a következő aratásig meg kellett élniük.

A vízimalmoknak más haszna is volt. Voltak deszkagyárak is, amelyek a víz erejét használták a fát vágó és az építéshez szükséges deszkákat előállító asztalosgépek meghajtására. Általában minden település szélén volt legalább egy malom, a lakosok számára nem túl messzi távolságra. A malom természeti szempontból megfelelő helyen helyezkedett el, amely vízellátást és elegendő vízesést biztosított a malomkerék mozgatásához. A vízimalmok egy vagy több kerékkel rendelkeznek, amelyeket az áramló víz ereje hajt. A malom építésében vagy javításában az egész közösség részt vesz. Az elvégzett szolgáltatásokért a molnár vagy a malomvezető általában az őrölt termék egyharmadát vagy negyedét kérte: "A malomban azok után álltunk sorba, akiknek jó minőségű búzájuk volt. Azt mondták, hogy tulajdonképpen az előtted lévő búzájából kaptál lisztet, mert az a berendezésen maradt. És a te búzádból a liszt az utánad következőhöz került" - mondta egy helyi férfi.li

A vízierő másik felhasználási területe a nagyméretű szövetek, például posztók, csergék, szőnyegek mosása volt. Ezeket egy forgatagnak nevezett helyre helyezték el, egy hagyományos fából készült létesítménybe, amely felfogta a folyó vizének egy részét. A víz nyomása alatt és az erős oxigénellátásnak köszönhetően a szövetek pillanatok alatt megtisztultak.

Janko mlinárechlii

(Ioan Morarul)

Janko mlinárech

Na vŕšku leží,

[:A ten jeho mlin

A ten jeho mlin

Nadarmo beží:]

Ani nemele,

Len tak falšuje

[:Janko mlinárech

[:Málo, lebo moc, málo,

nebo moc, len dones na noc.:]

Já ti zemelem,
Míto neveznem,
[:Len ta já trikrát,
Len ta já trikrát Pekne obejmem:] Aj ma obejmal,
Aj mi míto zal,
[:bodaj mlinárov,
Bodaj mlinárov
Šeckích čert zebral.:]