A disznó háza
Ha valaki december első felében ellátogat a Sólyomkővár vidékére, valószínűleg meghívást kap egy "zabijačka", azaz disznóvágás ünnepére, amely több száz éves hagyomány, és amelyet még mindig sok háztartásban tisztelnek. Míg egyesek számára ez a szokás túlságosan durva, mások számára a helyi kultúra fontos része, amely az öröm és az ünneplés alkalmával hozza össze az embereket. Régen a disznótenyésztést és disznóvágást gazdasági okokból évente többször is elvégezték a gazdaságokban. Az emberek azért vágtak disznót, hogy a húst elraktározzák a zord téli hónapokra, vagy családi étkezések, nagy ünnepségek: esküvők, keresztelők alkalmával tudjak feltálalni.
A sertéstenyésztés régi foglalkozás, a Réz-hegység területén már a 14. század óta bizonyított.23 A tölgy- és bükkerdők biztosították a sertések táplálékát (makk és bükkmakk). A sertéstenyésztés a szlovákok alapvető foglalkozása volt a Réz-hegységben. A szlovákok táplálékának jelentős részét a sertések adták. A disznótor napja általában a következőképpen zajlott: reggel 6 óra körül megérkezett a disznóvágásért felelős férfi, gyakran maga a közösség mészárosa. A házigazda minden jelenlévő férfit megkínált egy pohár erős itallal a jó nap kezdetének jeléül. Ezután a mészáros munkához látott: leszúrta a disznót, felakasztotta, majd elkezdte hentelni, szétválasztva a főbb részeket: fej, nyak, lábak, has, hát. Ez idő alatt az asszonyok és a konyhai kisegítők nagy fazekakban készítették elő a sertéshúsból készült termékek elkészítéséhez szükséges dolgokat: forró vizet a szervek felforralásához és a belek megtisztításához; rizst néhány kolbászfajta elkészítéséhez. A hús egy részét napközben kolbászok vagy más feldolgozott termékek előállítására használták fel, a másik részét pedig téli tárolásra - készítették el. Ebből a célból füstölték vagy zsíros edényekben tárolták, amelyeket aztán hideg pincékben helyeztek el. A szlovákok ilymódon biztosították a húsellátásukat egész télre.
A szlovákok által a disznóvágás alkalmával készített hagyományos ételek közé tartozik a mozgy: darált hús tojással és agyvelővel keverve; jaternice vagy hurky: rizsből és aprólékokból készült kolbász; tlačenka vagy biršojt: húsdarabok, fűszernövények és fokhagyma, mindez kocsonyás keverékben (disznófősajt); sonka (šunka); podbradnik: toka; fokhagymás és paprikás szalonna (slanina); klobasa: füstölt szlovák kolbász; hagyományos májpástétom; sertéssült.